5 hibás feltételezés a kvótaszavazással kapcsolatban
(amit a pártkommiszárok elfelejtenek elmondani)
A kvótaszavazás ellenzőinek fő érve, hogy ez a szavazás csak a kormány önző érdekeit szolgálja, álságos, politikai haszonszerzés a célja, ezért vagy távolmaradásra, vagy igennel történő szavazásra, vagy érvénytelen szavazatra buzdítanak. De valóban a kormány teljesítményéről szól a szavazás, vagy ez több annál? Nézzük a fő érveket szigorúan pártpropaganda mentesen.
1. Hibás feltételezés: Szolidaritás
Szolidárisnak, eggyüttérzőnek kell lennünk, hisz a keresztényi szeretet is ezt diktálja, erkölcsi kötelességünk részt vállalnunk a terhekből.
Ellenérv: Magyarország rendelkezik az egyik legnagyobb arányú mélyszegénységben élő tömeggel Európában. Ha Európa számára ennyire fontos lenne a szolidaritás, miért nem szolidáris ezekkel a tömegekkel szemben? Miért nem elégszik meg azzal, hogy Magyarországnak éppen elég ezzel a kihívással megbírkóznia? Mindenki számára látható, hogy Magyarország problémamegoldó képessége szociális területen messze elmarad a feljett nyugattól, akkor miért akarják még növelni az ország terheit ennél is jobban?
2. Hibás feltételezés: A szavazás hatása
Semmi értelme, mert nincs hatása az Európai döntéshozatalra
Ellenérv: Ez nem így van. A kvótapárti európai politikusoknak már most befolyásolja a nyilatkozatait, vitákat gerjeszt, gondolkodásra késztet, árnyalja a véleményüket, és rákényszeríti őket, hogy oda figyeljenek az ellenvéleményekre, érvekre is. Másrészt bátorítja a kvótaellenes, és globalizmus kritikus pártokat is. Hivatalos, és nem hivatalos forrásokból is tudható, hogy az USA, és az EU államok kormányai, médiái, agytrösztjei nagyon is figyelnek a magyar szavazás eredményére. A szavazás fő kérdése nem a migráció, hanem a nemzeti szuverenitás kontra globális, nemzetek feletti döntéshozatal konfliktusa.
3. Hibás feltételezés: Válságkezelés
Bízzuk ezt a kérdést az EU politikusaira, mert az EU felelőssége megoldani a válságot, csak közös erőfeszítéssel lehet megoldani a migráns válságot.
Ellenérv: Az EU válságkezelése csupa kudarc. Látjuk ezt a görög válság, a mediterrán térség esetében is. Csigalassú, tesze-tosza megoldások, ötletelések, nagy elhatározások, semmi eredmény. A menekültek szétterítésével csak a problémát terítenék szét.
4. Hibás feltételezés: Biztonság
A menekültek nagy része békés háborús menekült, nem tehet az egészről, nem jelentenek veszélyt, még ha akad is közöttük radikális.
Ellenérv: A terrorveszély egyértelműen növekszik, a biztonságérzet rohamosan csökken. A balkánon, különösen Boszniában rendkívül bizonytalan, pattanásig feszült a helyzet. Igen erős a vahabizmus jelenléte, muszlim szervezetek óriási pénzeket ölnek mecsetek építésébe, és a mélyszegénységben élők segélyezésére. Többek között ennek a hatására a bosnyák romák jelentős része már muszlim hitre tért, közülük sok ezren a délszláv háború után vajdaság területén települtek le, néhány kilométerre (!) a magyar határtól. Ma már bizonyított, hogy az érkező tömegek nagyobbik része nem szíriai menekült, hanem a jobb élet reményében érkezik, különféle muszlim országokból. Magyarország délről különösen sebezhető. Egy megnövekedett biztonsági kockázat viszont óhatatlanul azt hozná magával, hogy megváltozhat az ország, és polgárbarát helyet militáns fordulatot vehet hazánk arculata.
5. Hibás feltételezés: Kultúrális hatás
A migránsok csak átmeneti menekültek, nem akarnak itt maradni (pláne nem Magyarországon).
Ellenérv: Ismerni kell a muszlim kultúrát. Az iszlám gazdasági modell nem munkaalapú, nem termelő típúsú, hanem adomány alapú gazdaság. Ezért mennek tömegek virágzó gazdaságokba. Az olajár zuhanás, a háborúk elapasztották a forrásokat, ezzel együtt a segélyezés lehetőségeit az arab államokban. Ezért hibás az az érvelés, hogy dehát a magyarokat is tárt karokkal fogadták 56-ban a nyugati országok. Ez igaz, de a magyarok, és más európai nemzetek emigránsai rendszerint építették, gazdagították a befogadó nemzeteket. Az arab államokból most érkező tömegek egészen máshogy szocializálódtak. Az ő stratégiájuk: bemenni az adott országba, elfogadni a segítséget, a segélyeket, majd fokozatosan megváltoztatni az adott hely kultúráját, és a maguk elképzeléseinek megfelelően átalakítani. Nem hisznek a demokráciában, és agresszíven lépnek fel különösen a szekuláris rétegekkel szemben.
+1 hibás feltételezés:
Ha szabotáljuk, vagy meghekkeljük a szavazást, azzal üzenünk a kormánynak, hogy elutasítjuk a politikájukat.
Ellenérv: A kormánynak tulajdonképpen mindegy, mi lesz a végeredmény, mindenképpen jól jön ki belőle, ezt a show-t már azelőtt elvitte, hogy elkezdődött volna. De ezt az ellenzék is tudja, ezért próbál inkább túl lenni rajta, vagy másról beszélni a szavazás ürügyén. Sok ellenzéki csendben maga is bevallja, hogy titokban nemmel fog szavazni. Ezért ez a szavazás nem a kormány teljesítményéről, nem a migránsokról, hanem valóban az ország, és Európa jövőjéről szól.